A zöldek leszámolnak a csirkemellel és a rántott hússal
Egyre radikálisabb a klímaharc: a zöldek addig emelnék a hús árát, amíg az emberek nem szoknak le róla.
Jövőre már kereskedelmi forgalomba kerülhet az Európai Unióban a laboratóriumi hús. A sejtszaporítással növesztett hús egyelőre csak az állateledelek összetevőjeként kerül a piacra, az emberi fogyasztás engedélyezésére még éveket kell várni.
Az állateledelek összetevőjeként már 2024-ben piacra kerülhet az Európai Unió területén az első laboratóriumi hús. A sejtszaporítással termesztett hús felhasználására a napokban kapta meg a szükséges engedélyeket a cseh Bene Meat Technologies. A startup vállalkozás a cseh orvostechnikai eszközöket gyártó vállalat, a BTC Csoport tagja.
A Bene Meat tömeggyártásra is alkalmas gyártósora várhatóan jövőre készül el. A termesztett hús a prémium és extra prémium árkategóriájú kutya- és macskaeledelek egyik alapanyaga lehet. A cég szerint a bioreaktorokban készülő húsféle a hagyományos állateledel-alapanyagoknál sokkal egészségesebb, emellett ellenőrzött körülmények között készül, a technológia pedig környezetbarát. A cseh vállalkozás a későbbiekben az emberi fogyasztásra alkalmas laboratóriumi húst is piacra dobná.
A laboratóriumi hús (cultivated meat) a többi alternatív fehérjeforrással ellentétben tisztán állati eredetű. Az eljárás során első lépésben szövetmintát vesznek a haszonállatból, például szarvasmarhából. A kinyert sejteket egy erre a célra készült bioreaktorban növesztik olyan táptalajon, amely tartalmazza az izom- és zsírszövetek növekedéséhez szükséges ásványi anyagokat, aminosavakat és más szerves összetevőket. A megfelelő méretűre növelt alapanyagot a következő fázisban megformázzák annak érdekében, hogy ugyanúgy nézzen ki a hús, mintha hagyományos eljárással készült volna.
A termesztett hús a tudósok szerint ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos hús, sőt előnye, hogy ellenőrzött körülmények között készül, magasabb a vitamin- és ásványianyag tartalma és a hagyományos állattenyésztéshez képest 92 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma, 90 százalékkal kisebb földterületre van szükség az előállításához és 66 százalékkal alacsonyabb a vízigénye.
A laboratóriumi hús támogatói szerint az innováció idővel kiváltja a hagyományos állattartást, előnye az alacsony környezetterhelés, valamint az, hogy nem kell hozzá levági a haszonállatokat.
Ellenzői az etikai megközelítés mellett vitatják, hogy az eljárás környezetbarát lenne és amiatt is bírálják a gyártókat, hogy a sejtnövesztéshez használt táptalaj olyan összetevőket is tartalmaz, mint az FBS, vagyis a magzati szarvasmarha szérum.
Egyelőre két országban engedélyezték a helyi hatóságok a laboratóriumi hús forgalmazását emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként. Először 2021 végén Szingapúrban jegyezték be új élelmiszerként egy amerikai székhelyű startup vállalkozás laboratóriumban készült csirkehúsát.
A feltörekvő alternatív húspiaci technológia nagy áttörését ért el 2023 nyarán: két amerikai vállalkozás, az Upside Food és a Good Meat is megkapta az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) engedélyét, így már a fogyasztók is megvásárolhatják ezeket a húsokat. A vállalkozások által termesztett csirkehús egyelőre rendkívül drága és korlátozottan hozzáférhető, Washington és San Francisco egy-egy éttermében kapható.
Az alternatív fehérjepiac egyik legnagyobb támogatója Bill Gates. A Microsoft alapítója, a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletembere az Upside Food egyik alapítója.
Bill Gates szerint a világnak a jövőben teljes mértékben át kell térnie a laboratóriumi körülmények között előállított hús fogyasztására, mivel a technológia a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze.
Az Egyesült Államok tavaly és idén már jelentős állami támogatást is elérhetővé tett a sejtalapú mezőgazdaság kutatásaira, és a befektetők is óriási kockázati tőkebevonással segítik az alternatív fehérjepiaci innovációt.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) egyelőre még nem érkezett kérelem arra, hogy laboratóriumi húskészítmény új élelmiszerként engedélyt kapjon.
A tagállamok megosztottak a sejtalapú hústermeléssel kapcsolatban. A technológia egyik legnagyobb támogatója Hollandia, ahol jelentős állami támogatásokat is elkülönítettek az alternatív fehérjepiac innovatív kutatásaira. Több uniós ország ugyanakkor már most elejét vette a szintetikus hús megjelenésének: elsőként Olaszország, a közelmúltban pedig Románia döntött úgy, betiltja a technológiával készült húsok forgalmazását. Magyarország és Franciaország is jelezte, nem támogatják a laboratóriumi hús forgalmazását.
Az uniós szabályok szerint azokat az élelmiszereket, amelyeknek nincs hagyományuk a kontinensen, új élelmiszerként nyilvántartásba kell venni. A gyártók egy-egy termékük élelmiszerként forgalmazására nyújthatnak be kérelmet az uniós szakhatósághoz. Az EFSA a kérelmet és magát a terméket részletesen megvizsgálja, beleérve a laboratóriumi vizsgálatokat és a címkézést is.
Ha vizsgálat eredményei alapján a hatóság javaslatot tesz az engedélyezésre, az eljárás következő lépéseként először az Európai Bizottságnak, majd a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk a forgalmazáshoz. Ha az állam- és kormányfők többsége is támogatja, akkor az új élelmiszert az EU egész területén forgalomba lehet hozni, tagállami tilalomra nincs lehetőség. Az engedélyeztetési eljárás legalább két évig tart.
Izrael ad otthont a világ egyik legnagyobb startup ökoszisztémájának, az innovatív vállalatok kiemelt kutatási területei közé tartozik az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. Izraelben jelentős állami támogatások is elérhetők az innovatív fejlesztésekre.
Az izraeli Aleph Farms már benyújtotta engedélyezési kérelmét a laboratóriumi húsalapú élelmiszereire Svájcban és Nagy-Britanniában is. London a várakozások szerint idővel zöld utat az az izraeli laboratóriumi marhahúsnak, mivel a brexit után megalkotott új élelmiszerstratégia egyik kiemelt pontja az alternatív fehérjefélék megjelenésének és elterjedésének támogatása.
A laboratóriumi hústermesztésbe 2016 és 2022 között 3 milliárd dollár befektetés érkezett, vagyis több mint 1000 milliárd forintnak megfelelő összeg. Az összeg túlnyomó része magánbefektetőktől származik, de 2021-ben és 2022-ben már jelentős állami támogatást tett elérhetővé
A londoni székhelyű Oghma Partners pénzügyi tanácsadó szerint a globális gazdasági kihívások, vagyis az infláció és az alapanyag- és energiaárak jelentős drágulása miatt az idei évben érdemben visszaesett a befektetők aktivitása.
Az idei év első nyolc hónapjában a befektetésekhez kapcsolódó tranzakciók száma és volumene egyaránt jelentősen, mintegy 50 százalékkal visszaesett 2022 azonos időszakához képest.
A laboratóriumi hús a hatalmas befektetések és a folyamatos kutatások ellenére belátható időn belül nem szorítja ki a hagyományos húsokat. Ennek oka, hogy a technológia jelenleg alkalmatlan a tömegtermelésre, mivel a gyártás hosszadalmas és drága.
Egy kilogramm laborhús előállítása akár több hétig is eltarthat, a költsége pedig jelenleg átlagosan 66 dollár, vagyis közel 23 ezer forint.
Az összeg töredékére kell leszorítani a termelési költségeket ahhoz, hogy felvehesse a versenyt a hagyományos húspiaci termékekkel. Az optimista előrejelzések szerint 3-5 éven belül ugyan megjelenhet a világ több pontján a sejtszaporítással készített hús, de kizárólag a prémium- és luxusszegmensben. A tömeggyártásra leghamarabb 10-15 év múlva lesz lehetőség.
További akadályt jelent, hogy az emberek többsége elutasítja a laboratóriumi húst, a felmérések mindegyike azt mutatja, a fogyasztók undorodnak az eljárástól. Emellett egyre több bírálat éri az érintett vállalatokat amiatt is, hogy a gyártás energiaigénye jelentős, és jelenleg nincsenek erőfeszítések arra, hogy megújuló energiaforrásokból fedezzék a termelést.
Noha a zöldek egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak az emberekre és a mezőgazdaság szereplőire, jelenleg képtelenség a hagyományos húsfélékről áttérni bármilyen megfizethető, és bizonyítottan egészséges alternatív fehérjeforrásra.
Éppen ezért tiltakoznak egyre többen az Európában ismét napirendre vett húsadó bevezetése ellen. A húsfogyasztás a tudósok konszenzusos álláspontja szerint az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része, mivel az állati fehérjére szüksége van az emberi szervezetnek, a húsfélék pedig olyan vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek nem helyettesíthetők a növényi vagy a rovari fehérjeforrásokból.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre radikálisabb a klímaharc: a zöldek addig emelnék a hús árát, amíg az emberek nem szoknak le róla.
A szakemberek többsége abban is egyetért, hogy a népességnövekedés és a szegényebb országokban növekvő jövedelmek a világ húsfogyasztásának folyamatos, meredek növekedését eredményezik. A jövő állati fehérjeforrásaként a baromfihúst és a tojást szokták említeni, mivel e termékek a vörös húsokhoz képest jóval nagyobb mennyiségben termelhetők és a környezetterhelésük is alacsonyabb. Ráadásul a tartási és tenyésztési technológiák, valamint az újabb takarmányozási gyakorlatok miatt folyamatosan nő az állattartók hozama, az innovatív módszerekkel pedig érdemben mérsékelhetők az ökoszisztémára gyakorolt káros hatások.
Nyitókép: Getty Images